KRISTYOR

Kristyor régi ortodox temploma

A Hunyad megyei Kristyort a Nagyváradot a petrozsényi medencével összekötő, E79-es főút felől közelítjük meg. Brádnál térünk le a 74-es jelzésű megyei útra amely a Mócföld központján, Topánfalván keresztül a 136 km-re fekvő Tordára vezet s 6 km után érjük el célunkat. A Fehér-Körös forrásvidékén , az Erdélyi Érchegység lábánál , a Zarándi medencében járunk.

1439-ben Kirchorfalva, 1464-ben Kustulfalva, Kürtülfalva néven jelentkezik az oklevelekben . Az első név arra utal, hogy német telepesek által lakott , templomos falu lehetett . A román etimológusok a falun átfolyó Körös (Criş) kicsinyített formájából (Crişcior) eredeztetik a falu nevét. A középkorban a Zaránd-vidéki román vajda székhelye . A XVIII sz.-ban református anyaegyház és a múlt század elején is az. (Léstyán)

A községnek (amelyhez Kristyoron kívül még más három falu is tartozik) 1966-ban 2026 lakosa volt , a 2002-es népszámláláskor 4277, melyből 4182 románnak, 28 magyarnak míg 55 cigánynak vallotta magát . A munkát végző lakosság legnagyobb része a színesfémbányászatot kiszolgáló munkakörökben dolgozik A faluközpont négyemeletes tömbházain kívül az 1784-es Horea-féle vérengzés emlékművét is megcsodálhatjuk, ami elsősorban a falu magyar lakosságát tizedelte meg , akkor vált rommá a falu katolikus temploma is.

„Crisan feldühödött, vérszomjas csapata Kuretyből a közel fekvő Kriscsor községébe ment, ahol megtámadták a kriscsori nemes udvarokat, és 17 nemesembert megöltek - köztük a Kristyóri család 12 tagját. Crisan csapata a kriscsori öldöklés után két részre szakadt. Egyik rész Brádra ment, a másik pedig Miheleny községbe. Az öldöklő, dúló és fosztogató csapatokhoz újabb meg újabb csapatok csatlakoztak és egy pár nap alatt az egész Zaránd megye lángba borult.”( Jancsó Benedek:Erdély története)

Kristyor ortodox kőtemplomát a 14.sz végén Ştefan Bâlea kenéz alapította. A templom alaprajza tipikus téglalap formájú, apszisa belül félköríves, kivülről sokszöges záródású, nyugati oldalán masszív kőtorony emelkedik. A templom jelenlegi formáját a XIX sz.-ban nyerte el, amikor a hajót kelet felé meghosszabbítják és kibővítik ablakait.

A déli gótikus kapukeret eredeti formájában maradt meg.

Ezt a kis falusi templomot elsősorban a 15. sz. elejéről származó falképei teszik nevezetessé .

A hajó déli falán Szent Istvánt, Szent Lászlót és Szent Imrét ábrázoló festményeket látunk, amint békésen trónolnak a nyugati fal templomalapító Ştefan Bâlea-ja szomszédságában, akit feleségéval és kisfiával, korabeli román öltözetben örökített meg festőjük.

Kettő a három magyar szent királyból

Bâlea kenéz

A templomban található román nyelvű ismertető szerint egy, 1279-ben, IV. László idején kelt törvényrendelet értelmében az ortodox felekezet csak úgy építhetett kőtemplomot, ha abban a három magyar király képmása is helyet kapott .

A Partium és Erdély más templomaiban is ábrázolták szent királyainkat: Magyarremetén, Mezőtelegden, Almakeréken, Marosszentannán , Segesvár hegyi temploma csukott Szt. Márton oltárának (1510) bal felső sarkában és Szászsebesen is ahol Szt. István-szobor trónol a szentély északi támpillérén . A felvidéki Zsegra templomának diadalív- bélletében is 1275-ből származó falfestményen István és László látható .

Szent királyaink egyike-másika Nyugat-Európába is „ eljutott “ : Firenze San Martino a Mensola-templomának 1391-ből származó oltárának predelláján Szent István- ábrázolással találkozunk, az assisi Szent Ferenc bazilika altemplomának egyik freskóján István és László , Magyarország Nagyasszonya, Szűz.Mária társaságában látható.

Vissza Kristyorra . A nyugati votív kép fölötti, felső regiszterben bibliai jeleneteket látunk : Mária halála, a Péter lábát mosó Jézus majd az utolsó vacsora.Az északi falon a Golgota történetének egy töredékét és a sárkánnyal küzdő Szent Györgyöt ismerjük fel Az északi külső falon 15.sz-i „utolsó ítélet”-freskórészlet maradt fenn . Marius Dumitrescu fotóit a www.biserici.org oldalról kölcsönöztem.

Biró József így ír - többek között- a kristyori falfestményekről : Az erdélyi bizánci stílusú falfestés legkorábbi emlékei a 14.-15sz.-okból valók .” „Külön világ ez Erdélyben, az ortodoxia egyházművészetének képviselői, szemben az egyetemes nyugati művészettel” Ezeket a festményeket általában vándor orosz,görök vagy szerb ikonfestők készítették „Jórészük..Hunyad megyei templomokat ékesít ... Legbecsesebb közülük az őraljaboldogfalvi sorozat, a XIV. század végéről. A következő...század hozta létre a zeykfalvi, kristyori, ribicei, priszlopi, sztrigyszentgyörgyi, demsusi, guraszádai freskókat. Legtöbbje borzalmas állapotban maradt fenn, össze-vissza festették őket ; a jámbor boldogfalvi hívők kivágták a szentek szemét, abban a hiszemben, hogy amely falunak szemes szentjei vannak, annak határát elveri a jég...” (Bíró József:Erdély művészete)

Újsághír : 2001 június 24-én harangavató ünnepséget tartottak Déván, a Melite Református Gyülekezeti Ház udvarán. Az épületre felszerelt harang örökség: a dévai hívek attól a kristyori gyülekezettől örökölték, amelynek ma már csak két tagja él. Templomát kikezdte az idő, jövőjét elpusztította a reményvesztettség.

Kristyoron 1983-ban tartották az utolsó református istentiszteletet. Ebben a templomban.

Ide tartozik : Biserica Adormirii Maicii Domnului din Crişcior ( román nyelvű ismertető )

a műemléktemplom jelenlegi ekérhetősége :

BISERICA ORTODOXA ROMANA CRISCIOR

STRADA MONUMENTULUI 20
337200 CRISCIOR , HUNEDOARA
Telefon : 0254/611.994

vissza : a fõoldalra a templomokhoz az oldal elejére