Marosfelfalu református romtemploma

Marosfelfalu ( Suseni / Pränzdorf )

Marosfelfalu református romtemploma
( Vajda Katinka felvétele )

a kép a http://suseni.xhost.ro/index.html címrõl származik

                       az új református templom

a szentély	A Maros völgyén haladunk fölfelé s Szászrégent elhagyva, a várostól mindössze 4 km -re fekvõ Marosfelfaluba érkezünk . Lassacskán a havasok illatát is érezni már , jó időben az Istenszéke is idelátszik . A falu központjában bal kézre az 1913 -ban épült új református templom ,vele átellenben , a parókia kertjének mélyén , mindössze 50 m-re a Maros egyik holtágától , dúslombú diófák takarják az árpádkori romot .
	az Istenszéke	a romtemplom szentélye délkeletről

A falu elsõ írásos említése 1319-bõl való , amikor „Posessio Feelfolu" Bánffy-birtokáról esik szó. 1332-ben „villa Principis" néven fordul elõ a pápai tizedjegyzékben, papja Miklós . Az évszázadok során olyan híres családok birtokolták , mint a Losoncziak , Bánffyak , Dezsõfiek , Pásztóiak és Szobiak . A 16.sz-ig többségben szászok lakták , ettõl kezdve azonban a magyar és román lakosság gyarapodását figyelhetjük meg.

Régi , egyhajós templomát a 13.sz- második felében , a Maros árterületén , valószínüleg IV. Béla (1235-1270 ) betelepített szászai építették . Marosi terméskõbõl és téglából készült félköríves szentélyét gömbboltozat fedi . Késõbbi idõre tehetõ a templom keresztboltozatos nyugati bõvítése és csúcsos diadalíve, mely a hajó minden részletével együtt Zsigmond korának (1387-1437) építészetére vall. ( körtetagos csúcsíves nyugati ajtó, lóhereíves déli ablak . ( Entz ) Valószínûnek tartható , hogy a XX. sz. hajnalán még látható falfestményeket a XIII . sz. utolsó negyedében alkották .

A napjainkban kivehetõ kevés foltot ezért a homoródi ev. templom régi szentélyében találhatókkal együtt, erdélyi freskófestészetünk legkorábbi emlékei között tartjuk számon.

Ide tartozik a következõ helytörténeti adalék :

1427-ben a falu birtokosa, Losonczi János fia, Dezsõ engedélyt kér egy ferences ház alapítására és építésére: „Supplicatio nobilis Johannis filii Desew de Losoncz…de confirmatione fundationis et edificationis unius domus cumcum ecclesia sancti Michaelis archangeli in sua possessione Felfalu in iuxta oppidum Regen prope flumen Marus…pro usu fratrum ordinis Minorum de observantia facte .” (Entz Géza)

A ferencesrendiek kolostora felépül , a jelenlegi temetõ területén áll és mûködik több mint száz éven keresztül, mígnem egy födrengés nyomán 1541-ben lakhatatlanná nyilvánítják. Ebbõl az évbõl származik a tartományi gyûlés azon határozata , miszerint : „a testvérek hagyják el a kolostort, ha a kegyúr nem javíttatja azt ki.” Három év múlva Bethlen Farkas és Kendi Ferenc lépéseket is tenne a javításra , szerzeteseket kérnek , de a Nagyváradon ülésezõ káptalan feltételekhez köti a kérés teljesítését, többek között, hogy „ biztosítsák megélhetésük anyagi alapját és védjék meg a szerzeteseket a terjedõ lutheranizmus ellen” (Léstyán) Ez minden bizonnyal nem történik meg , mert a kolostort 1550 körül feloszlatják . (Reisehandbuch Siebenbürgen , Würzburg 1993)

képeslap a 20. sz. elejéről

A XX. század elején a gyülekezet elhatározta egy új, reprezentatívabb templom építését a fõutca mellé. Az új templom építéséhez a régi templom anyagát építõanyagnak akarták felhasználni. A bontást megelõzendõ a Mûemlékek Országos Bizottsága Éber László bizottsági tagot küldte ki a templom mûrészleteinek megvizsgálása végett.

>> Ifj Kiss Lajos marosfelfalusi ref lelkész, folyó év (1908) április 3.-án bejelentette, hogy a marosfelfalusi ref templom a jövõ hónapban le fog bontatni, a templomot szakértõkkel megvizsgáltattuk. A vizsgálatok folyamán megállapítottuk, hogy az építészeti szempontból is érdekes templomban értékes freskó festmények vannak, miért is egyidejûleg felhívtuk a nevezett lelkészt, hogy a régi templom lebontásának és az új templom építésének ügyét további intézkedésig függessze fel. Midõn ezt a tekintetes …(?) Bizottság tudomására hozni szerencsénk van, kérjük hogy a régi templomnak sértetlen állapotban leendõ fönntartása iránt intézkedni szíveskedjék.Budapest, 1908 évi május hó 11.-én Forster Gyula <<

A MOB a falképek kifejtésével és lemásolásával Jámbor Lajos festõmûvészt bízta meg. A falképek feltárása és lemásolása megtörtént, a MOB az Egyházkerületnél és Maros-Torda vármegye fõispánjánál tett közbenjárása eredményeképpen annyit tudott elérni hogy a régi templomot nem bontották le, ill. a templom anyaga értékében a gyülekezetet kárpótolták." (Vajda Domokos)

Az egyezség szerint a gyülekezetnek a régi templomot továbbra is gondozni és használni kellett volna a nagyobb nemzeti ünnepekkor. Az elsõ világháború után, megszûnvén a MOB joghatósága, a templomot sorsára hagyták, olyannyira hogy a 70-es évek végére a románkori boltozat egy része is beomlott. Az ekkor kezdeményezett állagmegóvás tervét Keresztes Gyula marosvásárhelyi építész készítette el . A boltozat beomlott részét visszafalazták, a templombelsõt megszabadították az aljnövényzettõl és az épületet két rácsos ajtóval zárhatóvá tették.

A XX. század eleji felvételeken látható, hogy a templom nyugati homlokzata elõtt fa harangláb állt. ( A harangláb elbontásakor - ennek alapjából - került elõ a sekrestyeajtó kõkeretének felsõ része.)

a néhai sekrestyeajtó felsõ kerete

Az 1908-as fényképfelvételek és a Jámbor Lajos által készített akvarellmásolatok alapján bizonyosra vehetjük, hogy a szentély valamikor teljes egészében ki volt festve.

A boltozaton , a keleti szentélyablaktól balra a Keresztrõl való levételt láthattuk . ( Balogh Jolán ezen a képen olasz hatást vélt felfedezni. ) Mellette , jobbkézre a Feltámadott Krisztust festették meg dicsfényben. A keleti és déli ablak között az Utolsó Ítéletet ábrázolták .

„A szentélyzáródás északi oldalán az alsó és felsõ regiszterek határát a keleti ablak alsó széle adja meg.
Az alsó regiszterben (az ablak alatt) téglalap alakú keretekben szentek mellképei sorakoznak. Számuk 12 lehetett. Valószínüleg a szentély északi oldalától a déli oldalig terjedtek. Az északi szentélyfal lunettájában, a sekrestyeajtó fölött a Keresztrefeszítés töredékes jelenete volt látható. A kép tengelyében a keresztrefeszített Krisztus, tõle jobbra és balra figurák körvonalai. A jelenet mögött, bal oldalon egy város vörössel megfestett körvonalait lehetett kivenni ."

A diadalív szentély felõli, északi oldalán Szent Borbála alakját lehetett látni , a déli falon , hasonló bordó háttér elõtt , a bal kezében kereket tartó Szent Katalint. Ruhája zöld színû, köpenye sárgásfehér .

A szentély déli falán, a diadalív és az ablak között , Szent Lõrinc diakónust ábrázolták .

A diadalív bélletén az okos és a balga szüzek voltak láthatók.

„ A kisméretû kocka alakú jeleneteket keskeny vörös sáv keretezte, hátterük bordó színû volt . A vékony, gótikus figurák színe fekete vagy világos-narancsos volt. Az okos szüzek fején háromágú korona volt, a lámpást lefele tartó balga szüzek mellett hasonló korona, megdõltve."( Vajda Domokos )

„ A falképek fresco-secco technikával készültek, nagyobb részt az utóbbiban, ugyanis a színek a legtöbb helyen visszaoldhatók voltak. Ugyancsak emiatt a legtöbb helyen falfestmény helyett csak a vastag fehér meszelt alap volt látható, rajta néhány bizonytalan színfolttal. Az elsimított vakolatra egy vastag mészréteg került majd erre festettek rá.
A szentek glóriáit és a fölszentelési keresztek köreit körzõvel karcolták be. Ezek a bekarcolások néhány helyen ma is láthatók. " (Vajda Domokos)

Marosfelfalu romtemplomának a harmadik évezred elején egyedüli , részben még felismerhetõ falfestménymaradványaként a szentély déli gótikus ablaka bélletének dekoratív festését tarthatjuk számon .

Ez egyben Erdély egyik legrégebbi, - talán legkoraibb - freskóemléke.

Marosfelfalu a közeli Lövérrel alkot egy községet . 2002-es adat szerint a faluban 1551-en élnek : 700 román , 685 magyar, 166 cigány . A felekezeti megoszlás adatai 1999-bõl származnak : 717 református ,658 ortodox , 46 római katolikus , 21 görög katolikus ,19 egyéb.
Lövér 826 lakójából akkoriban 1 valotta magát magyarnak , 32 cigánynak , a többi román nemzetiségû volt.
( Maros megye Útikönyv, szerkesztette Balás Árpád. )

ide tartozik :

Adatok Marosfelfalu múltjáról és jelenérõl

új Szeretnék felújítani az Árpád-kori templomot új

( a marosvásárhelyi Népújság tudósítása 2007 március 1-én )

Marosfelfalun volt református lelkész Szabolcska Mihály költõ (1862-1930)

Szabolcska Mihály

Marosfelfalu református lelkipásztora ,Vajda Domokos önzetlen segítsége nélkül nem jöhetett volna létre ez az oldal . A fentiekben sok helyen az õ dolgozatából idéztem s az archiv felvételek is az õ féltve õrzött , - de nem eldugott - mappájából származnak . Hálás köszönet ezért neki és leányának , Katinkának , aki eljuttatta hozzánk az anyagot .

Vajda Domokos postacíme : 547585 Suseni str. Principalã nr. 160 jud. Mureº Tel. 0040-265-348032

vissza : a fõoldalra a templomokhoz a lap tetejére