Segesvárt elhagyva Brassó felé haladunk de ezúttal nem térünk le Héjjasfalvánál a jól ismert , dombok között kanyargó udvarhelyi útra , hanem az innen 10 km-re levõ Szászkézd erõdtemploma elõtt állunk meg .



A késõbbi szász bútorfestõ központot elsõ ízben1309-ben „Kizd " formában említik „György kizdi plébánosról” lévén szó.1345-ben Kezd ,Kyzdy, 1459-ben Zaazkezd ,1460-ban Zazkizd-ként fordul elõ. Lakói eredetileg a késõbbi Kézdiszéken letelepedett székelyek voltak .

A jelenlegi templom egy 13.sz-i háromhajós románkori bazilika alapjaira épül. Ezt 1493-al kezdve késõgót csarnoktemplommá alakítják át .A szentély külsõ falán - mennyezetmagasságban - csonka felirat maradt ránk.: „ Ihesus Vrist...1496...” , ami a szentély gótikus átalakításának befejezését jelenheti :

A szentségtartó fülkét faragott kõbordák,tornyocskák magasítják -díszítik. Néhány ablak megõrizte késõgót faragott kõdíszeit . Kapui csúcsívesek .

díszes szentségtartó fülke

1500-tól kezdõdik el a templom erõdítése , amikor az oldalhajókat lebontják , a csarnok és a szentély fölé kívülrõl árkádokkal és 22 támpillérrel erõsített védõemeletet húznak .Ebbe a rendszerbe bevonják a sekrestyét is. 1525-ben fejezik be az átalakításokat .

Az eredelileg bástyának készült jelenlegi óratoronyra 1667-ben két emeletet húznak és a segesvárival vetekedni akaró sisakkal látják el . Két méter vastag falai zárt védõfolyósót rejtenek , a két emelet minden oldalán hat lõrés nyílik . A déli oldalán található fafigura ,a „ Bogdán” negyedóránként dobszóval jelezte az idõ múlását . A tornyot és templomot kerítõ egykori várfalat a 19.sz.-ban bontották le.

A templom „ egykori pillérfõibõl kettõt megõrzött.Ezek nagysága,formája,spiráldíszítése a nagydisznódi templom nyugati kapuján látható oszlopfõkkel azonos,s így kormeghatározó : keletkezése a XIII.század elejére, vagyis az itteni szász telepítés kezdetére esik.” (Léstyán) Szóbanforgó oszlopfõk jelenleg az oltárra vannak elhelyezve :

A templomhajót fakarzat futja körbe. Részleges feltárások nyomaiból egyértelmûen megállapítható , hogy a karzat ill. szószék egyik elsõ festõje az az Umling Lõrincz lehetett , aki késõbbi munkássága során Kalotaszeg templombelsõinek meghatározó jellegét adta . ( Umling Szászkézden született ,Segesváron tanult és kolozsvári polgárként halt meg.. Munkássága az 1742-1787 közötti idõszakra tehetõ. )

Umling Lõrinc egyik korai munkája

A helységtõl 1 km-re nyugati irányban fekszik a környék falusi lakossága által a 14.sz.-ban épített parasztvár. ( az é-ny. kapu külsõ falán az 1347-es évszám valószínüleg az építkezés kezdetének idejét jelezte.) Hat négye-meletes tornya és 10 m magas falai homokkõbõl épültek , melyeknek jórészét a környék lakossága hordta .el az utóbbi évtizedekben , építkezési célból.

Mára ezért nyoma sincs már a kaputoronynak , védõfolyósóknak , tetõburkolatnak , kapunak és egyéb ,fõleg fából készült építészeti elemnek . ( az 1990-es adatok a Kraft Verlag „Reisehandbuch Siebenbürgen” c. kiadványából illetve Léstyán „ Megszentelt kövek” c mûvébõl származnak . A képeket a "Siebenbőrgen und seine Wehrbauten" c.1941-es kiadványból,illetve a SiebenbuergeR.de honlapról kölcsönöztem )

Álljanak itt végezetül a Szászkézd németnyelvû honlapjáról kimásolt adatok :

Szászkézd evangélikus lakosságának számbeli alakulása az emúlt 250 évben

1765 -ben 1008 lélek

1883 -ban 1285 lélek

1922 -ben 1351 lélek

1941 -ben 1186 szász 851 román,

35 magyar , 54 egyéb

1966 -ban 1103 evangélikus

1978 -ban 1015

1984 -ben 841

1995 -re már csak 70 evangélikus, tehát feltehetõen németajkú élt a faluban , az ezred-fordulón talán 60 sem !

Egyikük 2002 nyarán megmutatta nekünk a templomot