A marosvásárhelyi Népújság 2008 december 6.-i cikke

Idôjelek" Marosvásárhelyen

A Kultúrpalota építészeti mûemlék. Épült 1911–1913 között dr. Bernády György polgármester idejében a város polgárainak áldozatkészségébôl, Komor Marcell (1868–1944) és Jakab Dezsô (1864–1932) építészek tervei alapján, a Lechner iskola szellemében, szecessziós stílusban. A kivitelezéssel a Grünwald testvéreket és a Schiffer céget bízták meg. Csodálatos a pécsi Zsolnay-gyár színes majolikacserepeivel fedett tetôzete. Az épület homlokzatát Körösfôi Kriesch Aladár (1863–1920) tervei alapján készített nagy mozaik Hódolat Hungária elôtt, valamint Kallós Ede (1866–1950) négy bronz dombormûve Szent Erzsébet legendája, a két Bolyai, Aranka György és Erkel: Bánk bán ékesíti. Itt találjuk Sidló Ferenc (1882–1944) és Körösfôi Kriesch Aladár kôbôl faragott dombormûveit, melyek Kölcsey Ferencet, Jókai Mórt, Arany Jánost, Bolyai Farkast, Bolyai Jánost, Blaha Lujzát, Dósa Eleket, Teleki Sámuelt, Mentovits Ferencet és Pech Vilmost ábrázolják.

Az elôcsarnokot Körösfôi Kriesch Aladár tervezte. Ô készítette a Táltosok és a Székely mesemondás címû nagyméretû falfestményt. A többi freskó is az ô vázlata alapján készült.

A nagyterem bejárata fölötti rézdombormû I. Ferenc József koronázását ábrázolja, melyet 2004-ben restaurált Pokorny Attila képzômûvész.

Ugyancsak itt helyezték el a II. világháború után L. van Beethoven és G. Enescu szobrát.

A 45 m hosszú elôcsarnok két végét óriási velencei tükrök zárják le.

2007-ben a fôbejárat két oldalára visszahelyezték azt a két márványtáblát, mely azoknak a nevét örökítette meg, akik anyagilag hozzájárultak a Kultúrpalota felépítéséhez.

Az emeletre vezetô carrerei márvánnyal díszített lépcsôház ablakain Nagy Sándor (1868–1950) és Róth Miksa (1865–1944) Jókai Mór, Kossuth Lajos, Petôfi Sándor, illetve Liszt Ferenc, Erkel Ferenc és Munkácsy Mihályt ábrázoló üvegfestményeit láthatjuk.

Az emeleti folyosókon nagyméretû márványtáblák a zeneiskola és a városi könyvtár megalakulásának történetérôl tudósítanak.

A Kultúrpalota magában foglal egy 800 személyes hangversenytermet, ahol a jägerndorfi Rieger testvérek világhírû orgonakészítôk cégétôl 1914-ben vásárolt 63 regiszteres, 4463 sípos, elektromosan és levegôvel mûködtetett mesterorgonát helyezték el, mely ma is európai viszonylatban a legnagyobbak közé tartozik.

A kisterem 300 férôhellyel hangversenyek számára épült. Üvegfestménye Bethlen Gábort ábrázolja tudósai körében.

A tükörtermet a Kultúrpalota gyöngyeként tartják számon. Csodálatosak a zöldes színekben pompázó oszlopok, falburkolatok és azok az ablakképek, melyeknek tervezôje Nagy Sándor, Thoroczkai- Wigand Ede és a kivitelezôje Róth Miksa, akik az üvegfestményeken a Hajdanában régös-régen, A nagyúr kapuja, Sátoros palota, Réka asszony kerti háza, Csaba királyfi bölcsôje c. munkáikon a hun–magyar kortörténet motívumait jelenítették meg és számos székely népballadát elevenítettek fel.

A terem szomszédságában megtekinthetôk a dr. Bernády György és kora címû kiállítás, ahol a korabeli dokumentumok betekintést nyújtanak a XX. század várostörténetébe.

A képtárat dr. Bernády a magyar államtól kapott 68 képpel indította el, ahol a ’89-es forradalom után már 1006 festményt, 709 grafikát, 153 faragványt és 71 dísztárgyat ôriznek.

A városi könyvtár 1912-ben nyitotta meg kapuit 40 ezer kötetével. Ma már egymillió könyvvel rendelkeznek.

A Kultúrpalotában kapott helyet az 1908-ban alapított zenekonzervatórium – melynek utóda az Állami Filharmónia. A zeneiskola elköltözött 1970-tôl, mint Zene- és Képzômûvészeti líceum mûködik a Forradalom utca 9. sz. alatt.

A Kultúrpalota földszinti részét a Képzômûvészeti Alap foglalja el, ahol rangos kiállításokat szerveznek a kortárs képzômûvészek munkáiból.

Fodor Sándor (S.)