A Nagypiac (Széchenyi tér, ma Rózsák tere) déli végében, az egykori Deák Ferenc utca nyugati oldalán a sok földszintes lakóház lebontása után és elôkészített helyen Csiszár Lajos építômester vállalata 1906 júniusában kezdte el a tornyos Városháza építését, az 1906–1907-es év fordulóján már tetô alatt állt, s 1907-ben már annak belsô és külsô befejezési munkálataival folytatták az építkezést.
Az épületasztalos-készítmények, az ajtók-ablakok a falnyílásokba kerültek s a kedvezô idô beálltával a belsô vakolási munkálatokat végezték. A víz-, villany- és központifûtés-szerelési munkálatokkal is szorgoskodtak a szakmabeliek. Természetesen a belsô befejezési munkálatokkal párhuzamosan az utcai és az udvari homlokzatok vakolása és díszítése is sorra került. A pécsi Zsolnay-gyárból érkezett majolikadíszek terv szerinti felrakása révén a homlokzatok szép szecessziós kialakítását eredményezték.
A császári és királyi udvari üvegfestô, Róth Miksa budapesti mûtermében elkészült nagyméretû üvegfestmények Vásárhelyre érkezése után azok a gyûlésterem ablakszárnyaiba, illetve tokjaiba kerültek. A historizáló üvegfestmények Ferenc József teljes alakját, valamint Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc, Deák Ferenc és Kossuth Lajos portréját valamint a magyar címert ábrázolták. Az üvegfestményeket övezô geometrizáló díszítést a szecessziós kiképzés teszi könnyeddé. Az üvegfestmények s az azokat övezô díszítmények az üvegfestészet remekmûvei.
Az impozáns tölcsérboltozatos elôcsarnok oldalfala mellé helyezett márvány ülôpad és a feliratos márványtábla keretének kiképzése szecessziós vonalvezetésével és díszítésével ünnepélyes képet ad az elôcsarnoknak. Az elôcsarnok terébe elhelyezett díszes fôlépcsô elôkelô képet ad a belépônek. A fôlépcsô tengelyébe elhelyezett nagy üvegfestmény, a Városháza képe ragyogó színeivel megragadó képet ad. A boltozati rendszer szabad kézzel végzett díszes festése finom ízlésre vall. Sajnos, az elôcsarnok oldalfalára helyezett márványtáblát megsemmisítették, s az arra vésett szöveg ismeretlen. A fôlépcsô- pihenô két oldalfalára helyezett rózsaszínû márványtábla felirata a tervezôk és kivitelezôk nevét sorolta fel. Sajnos azt 1957–58-ban összetörték, annak szövegét közöltem a Marosvásárhely szecessziós épületei címû kötetem 60. oldalán. A székház nagy gyûlésterme az elsô emeleten a középsô rizalit teljes hosszát foglalja el. Belsô kialakítása ünnepélyes hatású és ablakainak színes üvegfestményei szemet kápráztatóak és alkotómûvészi munkaként ismeretesek. A terem fal- és mennyezetfestése finom színezésével és selyemmintázatával Nagy Jenô és Dezsô szobafestô mesterek kézi munkája. A gyûlésterem bútorzata, a polgármesteri baldachinos emelvény, valamint a polgármesteri szoba bútorzata Thoroczkai Wigand Ede tervei szerint készült a szecesszió szellemében.
A nagy gyûlésterem elôtt centrálisan elhelyezett erkély az aluljáróval dr. Bernády György igényes építészeti kialakításának megfelelôen készült. Az erkély mellvédjeinek faragott kövei közé helyezték el a kôbôl faragott országcímert a koronával, s annak bal és jobb oldalára a város, illetve a vármegye címere került.
A belsô udvaros épület északkeleti sarkára helyezett magas, karcsú torony elhelyezésével az épület középkori városházák tornyaira emlékeztet. Az ôrfolyosó felett magasan kiemelkedô toronysisak színes majolikacserép- fedésével a város épületeit túlnôtte. A torony belsejében a lépcsô elkészülte után az épület testébôl kiemelkedô homlokzati részek vakolás és díszítését végezték, s a fából összeállított állványzat lebontása után a szabaddá vált kiemelkedô torony jelezte az építkezés befejezésének közeledtét. Az épület fôhomlokzata középsô, kiugró falsíkjának ívelt vonalú oromfalára, a pártázatára rakták fel a színes és díszes MAROSVÁSÁRHELY SZAB. KIR. VÁROS SZÉKHÁZA feliratot és a város címerét. Az oromfal keretezését, díszítôelemeit, a feliratot és a címert ugyancsak a Zsolnay cég gyártotta és szállíttatta Vásárhelyre. Az épület elôtt kialakított tér rendezése a fôbejárathoz vezetô sétányaival ízléses kialakításra vall. A székház építésével egy idôben elkezdték a lehatároló utcák rendezését és beépítését. A lebontott régi, ódon házak helyére korszerû, szép lakóházak kerültek. Megjegyzem, hogy akkor már a városépítészeti osztály rendelkezésére állt a város topográfiai felmérése, melynek figyelembevételével rendezték a város utcahálózatát.
A székház építésének megkezdése elôtt két éven át folytatott elôkészítô tárgyalások után Csiszár Lajos építôvállalata rövid két év alatt végezte és fejezte be az építkezést, természetesen mindezen munkálatokhoz Csiszár Lajos számításba vette az egyes iparosmunkákat végzô alvállalkozók megfelelô idôben leszállított készítményeit, s mindezek következtében 1907 ôszén az építkezést befejezte, s a Városháza egyes ügyosztályai igénybe vették az épületet. A torony órájának és az ôrfolyosó mennyezetére felszerelt óraharangok és az ütôszerkezet elkészülte után annak megszólaltatása már jelezte a székház befejezését, s azóta száz éve jelzi a negyed, fél és órák múlását.
A város székháza az egykori kedvelt "allé" részén épült. Ha figyelembe vesszük, hogy két emberöltôvel azelôtt ott téglavetôhely volt, akkor értékelhetô a környék rendezése és új épületekkel való beépítése. Az új épületek és utcák a város képét alaposan megváltoztatták.
A tornyos Városháza reprezentatív képviselôje a városháza épülettípusnak. A maga egészében igényes tervezésénél és kivitelezésénél fogva ma is kiváló építészeti és alkotómûvészeti munkának tekinthetô és igényes elismeréssel véleményezhetô. Az épület külsô és belsô kialakítása, díszítése, nagytermének bútorzata a szecessziós stílus remekmûve.
Dr. Bernády György, a gondos polgármester naponként szemlélte meg az építkezés elôrehaladását és kifogástalan kivitelezését.
Keresztes Gyula